Online foglalkozások 2020/21
Kreatív feladatok:
-Készíts koszorút kreatívan bármiből, ami eszedbe jut.pl: http://karacsonyidekoraciok.blogspot.com/2011/11/kreativ-karacsony-gyerekekkel.html
-mécses festése befőttes üvegből
-készítsd el egy téli mese szereplőit kavicsokra
Minden napra egy adventi vers!
https://www.youtube.com/playlist?list=PLGoGSFAekmPjaDKFYXlZPNUCEPfqXYQ3P
Amikor van egy kis időd, olvass el egy kedves karácsonyi történetet, vagy nézd meg ez a történetet.
https://drive.google.com/drive/folders/11KoHS2E14f_rsB5av_4Gh6YRNjHBsdAN?usp=sharing
2020. 12. 02.
ADVENT
Kis kiegészítés a postán küldött feladatokhoz
2020. 10. 11.
November 1. Mindenszentek ünnepe,
november 2.
Halottak napja
Rendezd a szavakat a megfelelő sorrendbe, hogy helyes állításokat kapj az ünnepekről!
Anagramma.
Összekeveredtek a szavak betűi.
Olvasási gyakorlat. Ismerd meg az alábbi híres szenteket!
Milyen is ez a szörny?
Figyeld meg a melléknevek helyesírását is!
Testrészek és tulajdonságaik
szókincsfejlesztő feladat
Köszönjük, hogy VELÜNK TANULTáL!
2020. 10. 23.
Nemzeti ünnepünk: 1956-os forradalom
Párkereső
2020. 10. 11.
október 4.
Állatok világnapja
Assisi szent ferenc az állatok és a természet védoszentje
"
Állatok hangjai
Állatos közmondások
Állatok és kicsinyeik
Szókereső
Keresztrejtvény
J vagy LY?
Köszönjük, hogy VELÜNK TANULTáL!
2020. 09. 27.
Szeptember 30.
A magyar népmese napja
CSILLAGSZEMU JUHÁSZ
"
1. Feladat
Hallgasd meg a mesét és közben kövesd a szemeddel a szöveget!
Csillagszemű juhász
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember annak egyetlen egy fiacskája és a felesége. Egyszer aztán azt mondja a fiúcska:
- Édesapám, elmegyek szolgálni, szerencsét próbálni.
- Eredj fiam, jó utat, ahol sár nincs.
Feltarisznyászták a fiút és útnak bocsátották. A fiú ment, mendegélt hetedhét ország ellen. Meg sem állt, míg egy nagy, selymes rétre nem ért. Meglátja, hogy a rétnek egy másik oldalán valami pásztor nélküli juhok vannak.
- Ej, azokat a juhokat nem lehet magára hagyni, őrzöm hát. Majdcsak elé kerül a pásztor.
Telt múlt az idő, de nem volt sehol a pásztor. Egyszercsak elfogyott az élelme. Gondolta behajtja a juhokat a városba, ott elad belőlük, mert ha nem, fára hág a bőr az éhségtől.
Bément a város szélébe, és a berbécsek közül eladott a mészárosnak egynéhányat. Abból berendezte magát és a város szélén megtelepedett a juhokkal.
Ugyanebben a városban lakott egy király. De olyan hatalmas király volt, hogy mindenki félt és rettegett tőle, mert ha egyet prüsszentett, és ha valaki nem mondotta: „Jó egészségére, adja Isten”, azt menten elpusztítatta.
Egyszer történt, egy vasárnap reggel, hogy a király óriási nagyot prüsszentett. Akkor a katonái felszökdöstek a lovak hátára és vitték országszerte a hírt, hogy a felséges királyunk nagyot prüsszentett, mindenki mondja: „Jó egészségére, adja Isten.” Akkor a juhász legényke éppen künn volt a legelőn a juhokval. Mikor odaértek a katonák hozzá és elmondták neki, hogy mi hír a királyról, ő megszegte a parancsot. Ő bizony addig nem mondja:”Jó egészségére, adjon Isten”, amíg a király az ő szép lányát neki nem adja feleségül. Akkor a katonák megfogták a csillagszemű juhászt és bevitték a király elejbe.
Éppen kint volt a királylány is, látta a juhászt, nagyon megtetszett neki, de nem mert egy szót sem szólni.
Kérdezi a királya a juhászt:
- Mondod-e, hogy „Jó egészségemre, adja Isten”?
- Én bizony nem, felséges királyom, még ha ezer halál közé vetett, akkor sem. Amíg azzal a szép leányával oltár elé nem megyek.
- Abból nem eszel juhász! Hogy épp az én leányomat neked adjam, egy ilyen csekélységért?
Akkor parancsot adott a katonáinak, hogy fogják be a juhászt, és vigyék be a szőrdisznók közé, ahol ezer szőrdisznó van. Akkor nekiállott a juhász, a zekéje zsebéből elővette a furulyáját, elkezdett furulyázni szépen. Akkor a disznók nekiálltak, esszefoguntosztak, hol kettő, hol három egymással, így kezdtek táncolni. A juhász addig táncoltatta őket, hogy teljesen vízbe borultak. Eltántorogtak a saját helyükre és lefeküdtek. A csillagszemű juhász is lefeküdt és aludt reggelig.
Reggel mén az udvarmester, és hát halljatok csudát, a juhásznak semmi baja nincs. Azonnal vitte a király elébe.
- No, most mondod-e juhász, hogy jó egészségemre, adja Isten?
- Bízz én nem, felséges királyom, míg a leánya az én feleségem nem lesz, még ha a kaszatömlöcbe vetett, akkor sem.
- No, jó. Fogjátok meg katonák, és vessétek a kaszatömlöcbe!
A juhász, gondolta magában: „Ennek még a fele se tréfa, mert ha ide belélöknek, akkor a testem fancsikáva szakad.”
Kikérdezik ott a katonák:
- Na, juhász, most mondod-e, hogy „Jó egészségemre, adja Isten”?
- Hát várjanak egy kicsikét vitéz urak, menjenek ki, én gondolkozom.
A katonák egyedül hagyták. A juhász nekiállt, s pásztorpálcáját belészúrta a földbe, levetette a zekét, ráakasztotta a pálcájára és a gyöngyvirágos kalapját feltette a tetejébe. Akkor azt kiáltotta ki a katonáknak:
- Jöhetnek, mert én úgysem mondom, csináljanak velem, amit akarnak!
Ekkor ő gyorsan, félre bújt a szegletbe. Mivel a házban sötétség volt, a katonák azt hitték, hogy a kút szélén áll, és belélökték a kútba a pálcát, zekét és kalapot. Látták, hogy odalent a gyertya elaludt a tömlöc fenekén, biztosra vették, hogy meghalt a juhász.
Másnap reggel megint ment az udvarmester. Hát hallja, hogy a kaszatömlöc felől milyen szép furulyaszó hallatszik ki.
- Ej, mi az ördög lehet. Lehetetlen, hogy a juhpásztor volna.
Kitárja a kaszatömlöc ajtaját, s hát látja, hogy a juhász nagy vígan ott furulyázik.
Futott fel a királyhoz.
- Felséges királyom, még él a csillagszemű juhász!
- Vezessétek azonnal elém!
Mikor bevezették a király elé, kérdi tőle:
- No, mondod-e most juhász, hogy „Jó egészségemre, adja Isten?”
- Nem bánom én felség, ha mind a baglyok közé rekeszt, úgysem mondom, jó egészségére, míg meg nem esküszöm a lányával!
- Na, vigyétek fel a toronyszobába. Majd lekiabálja nekem onnan, hogy jó egészségemre, mikor a baglyok és a denevérek belékapaszkodnak a csillagszemébe!
Vitték a fiút, de alighogy rázárták az ajtót, megint elévette a zsebéből a szépen szóló furulyáját. Hát halljatok csodát, összefogantozott minden állat a saját fajtájával és úgy kezdetek táncolni. Majdnem kirúgták a fal oldalát. Volt ott olyan sikoltozás, innyogás-vinnyogás, amilyet még ember sose hallott. Mikor már addig táncoltatta őket, hogy a hab szotyogott le rólik, akkor mindegyik elvánszorgott egy szegletbe és ott meghúzódtak, mintha ott se lettek volna. Akkor a juhász lefeküdt és aludt reggelig.
Reggel mén az udvarmester, hogy nézze meg, lám mi van a juhászzal. Bényit az ajtón, hát kutya baja sincs.
- Felség, még él a juhász! Úgy kacag a toronyszobában, mintha övé lenne az egész ország.
- Ej, veszett gyilkos teremtette legényét! Vezessétek azonnal a színem elejbe! Látom, hogy téged, nem lehet elpusztítani. Most ülj fel az aranyos hintóba.
Belé es ült a juhász. Elmentek egy szép ezüst erdőbe. Kikérdezi a király:
- No, hallod-e juhász, ha neked adom ezt a szép ezüst erdőt, hát mondanád-e hogy „Jó egészségemre, adja Isten?”
- Bízz én nem, felség. Nekem nem ezüst erdő kell, hanem a lánya.
- No, hej,hekki.
Mentek tovább. Onnan nem messze elértek egy arany tavat. Még a halak és a rákok is mind aranyból voltak benne. Kérdi esmint a király:
- Hát, ha neked adom ezt a tavat, akkor mondod-e, hogy egészségemre?
- Én még akkor sem felség.
- NO nem baj, menjünk tovább.
Onnan nem messze elértek egy gyönyörű szépséges szép fehér márványkő kerítést. A kerítésen belül volt egy olyan fényes gyémánt kastély, hogy a napra lehetett nézni, de rá nem.
- Na, mondjad már, jó egészségemre juhász, mert akkor még ezt a kastélyt es neked adom.
- Én bizony nem, felség, addig míg a lányát feleségül nem adja nekem.
- Hát az anyádnak, azt a len szöszit!
Nem volt mit csinálni. A király kihirdette, az országban, hogy a leányát a csillagszemű juhásznak adja feleségül. Holnapután megtörténik a lakodalom, aki csak fel tud kelni az ágyból, az mind jöjjön el. Lesz étel-ital elégséges, csak hojzanak magukval. Ültek a lakodalomra annyian, hogy alig fértek a kastély udvarába. Még a kotlós tyúkok es mind odamentek csürkékvel. Feltálalták a sokféle ételt az asztalra, éppen utoljára tormát hoztak bé, és a torma szaga úgy megcsípte a király orrát, hogy egy nagyot prüsszentett. Akkor a juhpásztor kezdte mondani:
- Jó egészségére, adjon Isten! Jó egészségére, adjon Isten! Jó egészségére, adjon Isten! Jó egészségére, adjon Isten! Jó egészségére, adjon Isten! Adjon Isten jó egészséget!
Jó szaporán, úgy hogy már utoljára azt mondta a király:
- Jaj, tovább ne mondd édes vejem! Inkább neked adom az egész országomat és a királyságomat!
Rá is íratta az egész országot és királyságát, és aztán a csillagszemű juhász odavitte az ő szegény szüleit magához, aztán együtt éltek, a legnagyobb boldogságban. Még most is élnek, ha meg nem haltak.
Természetbúvár percek
1. Hideg, meleg, langyos?
Szükséges eszközök:
víz
Tölts az egyik edénybe meleg vizet, a másodikba hideget, a harmadikba pedig langyosat!
Hajtsd fel a ruhád ujját, hogy ne érjen bele az edénybe!
Tedd a bal kezedet a meleg vízbe, a jobb kezedet a hideg vízbe!
Várj egy kicsit!
Két perc múlva tedd mindkét kezed a langyos vizes tálba!
három edény
Mit veszel észre?
.
.
.
.
.
.
.
.
A bal kezeddel a langyos vizet hidegnek, a jobb kezeddel melengenk érzed.
Ez azért van, mert a két kezed megszokta a tálakban lévő víz különböző hőmérsékletét. Mikor betetted a kezeidet a langyos vízbe, az agyad nem helyesen értelmezte a kapott információt. Ezt érzéki csalódásnak nevezzük.
2. Papír virágok
Szükséges eszközök:
egy pohár víz
papír
olló
ragasztó
színes ceruza / filc
